Gyakran ismételt kérdések

Tanulószerződés kézikönyv letöltése (3,2 MB, PDF)
+

A tanulószerződés lényege

+

Alapfogalmak

"Mi a tanulószerződés?"

első szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként
megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag
elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít
· második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű
szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan
államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő,
államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg.
Második és további szakképesítés költségvetési támogatása
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban
szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet
iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít
második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel
betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását
biztosító képzésben ‒ szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott körben ‒ szerezhető szakképesítés
· gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési
hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó
· nyilvántartást vezető szerv: a területileg illetékes gazdasági
kamara
· állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési
Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés
· egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre
alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni
szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai
állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül
a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás
gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre
· pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő
bekapcsolódás ‒ szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott ‒ azon feltétele, amely alapján megállapítható,
hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy
képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a
választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a
választott tevékenység, foglalkozás ellátására
· gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek
biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint
nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató
· gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét
iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás,
tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati
követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a
gyakorlati képzést szervező is
· kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM):
kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a
termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a
nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési
célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői
felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas,
iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók
tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján
vesznek részt a gyakorlati képzésben.
· kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló képzőhely (KKH):
kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a
termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített,
iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, amely az Szt. 2 §. 50.
pontban megfogalmazott egyéb kritériumoknak nem mindenben
felel meg.
· egyéb képzőhely: nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló
képzőhely.
Mi a tanulószerződés?
Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó
szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati
képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik.
Megkötésének, módosításának, megszűnésének és
megszüntetésének feltételeit a szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény XIII. fejezete szabályozza.

+

A tanulószerződés-kötéssel keletkező kötelességek

"Milyen kötelezettségei keletkeznek a tanulónak a tanulószerződés megkötésével?"

a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét
megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
· a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően
elsajátítja,
· a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat
megtartja,
· nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést
szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit
veszélyeztetné.

"Mire vállal kötelezettséget a gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötésével?"

· A szakképzési évfolyamra járó tanulóval kötött
tanulószerződéssel a gazdálkodó szervezet arra vállal
kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és
munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a
szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és
nevelésről gondoskodik.
· A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés
szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására
kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények
között foglalkoztatható.
· A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési
feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.
· A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének
gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
· A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére
történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős
a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a
szakképzési kerettanterv alapján.

+

A gyakorlati képzés ingyenessége

"Kérhet-e a gazdálkodó szervezet a szakiskolai tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést?"

A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevő
tanulótól gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a
gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért a gazdálkodó
szervezet nem fogadhat el hozzájárulást, és nem kérhet
költségtérítést. Ez a szabály az állam által elismert első,
szakképesítés megszerzésére vonatkozik.

"Milyen jogi következményekkel kell számolnia a gazdálkodó szervezetnek, ha a tanulótól a gyakorlati képzésért mégis költségtérítést kér?"

Ha a gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésért
költségtérítést kér, törvénysértést követ el. A tanuló elméleti
képzését végző szakképző iskola kötelessége, hogy a tilalom
megszegéséről ‒ a tényről tudomást szerezve ‒ a területileg illetékes
gazdasági kamarát 15 napon belül tájékoztassa. A gazdasági kamara
– a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – a
vétkes gazdálkodó szervezetet legfeljebb öt évre eltilthatja a
gyakorlati képzésben való részvételtől. A gazdálkodószervezet az
elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy
költségtérítés összegét köteles visszafizetni a tanulónak vagy a
tanuló szülőjének. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató
szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a
honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó
határozatától számított öt munkanapon belül.

"Köthető-e tanulószerződés a második szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során?"

Nem! A kézirat lezárásakor (2013. április) hatályos szakképzési
törvény csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló
gyakorlati képzésre engedi a tanulószerződés megkötését, a
második szakképesítés esetében már tiltja. Ettől függetlenül a tanuló
mehet gazdálkodó szervezethez gyakorlatra, de ilyenkor a gyakorlati
képzés feltételeinek a biztosítására képzési megállapodást kell a
tanulónak (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjének) és a
gazdálkodó szervezetnek kötnie. A képzési megállapodással eltöltött
gyakorlati idő nem minősül szolgálati időnek, az együttműködési
megállapodással történő gyakorlati képzéshez hasonlóan.
2013. szeptember 1-jétől figyelemmel kell lenni a következő
bekezdésben ismertetett kivételekre.
Az előzőekben leírtaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai
rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos
helyzetű és ‒ az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés
fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével ‒ a sajátos nevelési
igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben
való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés
fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés
megszerzéséig.

+

A tanulószerződés kötésének körülményei

"Mely tanuló jogosult tanulószerződés kötésére?"

Aki:
· az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel
működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai
oktatás keretében vesz részt,
· az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől
kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre
történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban
részesíthető képzésben vesz részt,
· a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi
feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel,
· aki szakiskolai képzésben eredményes szintvizsgát tett,
amennyiben köteles azt letenni.
Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki
nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben
és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Felhívjuk a figyelmet,
hogy azokban a szakképesítésekben, amelyek tanulását érettségivel
rendelkező szakiskolai tanulók kezdték meg a 2012. szeptember 1-
jén indult tanévben 2+2-es, illetve előrehozott 3 éves képzésben és
amelyek szvk-ja ezt előírja, szintvizsgát kell tenni, amennyiben azt a
kamara megszervezi.

"Mely szervezet jogosult tanulószerződés kötésére?"

Alapesetben az, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult
szervezetek nyilvántartásában szerepel.
Bár a nyilvántartásban nem szerepel, így kivételnek számít, mégis
tanulószerződés kötésére jogosult az az egyéb szerv, szervezet aki:
· a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az
Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és
iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba
tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati
képzést szervező
· költségvetési szervként működő intézmény,
· alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
· alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában
működő intézmény, továbbá
· a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az
Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező
őstermelő.

"Hogyan történik a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásba vétele?"

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartást vezető
szervnek (a területileg illetékes kamara) kell benyújtani. A
nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti
kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező az e törvényben és a
gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt feltételeknek
megfelel.
· A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti
kérelmet a szakmai szervezet vagy szakmai kamara
véleményének kikérésével bírálja el, amennyiben a
szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe
sem.
· A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel során a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.
· A gyakorlati képzést szervező szervezet megszűnése esetén a
nyilvántartást vezető szerv a szervezetet törli a nyilvántartásból
a szervezet bejelentése alapján vagy hivatalból.

"Mit tartalmaz a gyakorlati képzést szervezők nyilvántartása?"

a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet
megnevezését, székhelyét, a gyakorlati képzési helyszínét vagy
helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért
felelős személy nevét,
· azon szakképesítés(ek)nek a megnevezését és azonosító számát,
amelyekre a gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja,
· a nyilvántartásba vétel időpontját,
· a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, területileg illetékes
gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,
továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő
szakértő(k) nevét,
· a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre
fogadható tanulók számát szakképesítésenkénti
csoportosításban, továbbá
· a hatályos, a szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és
együttműködési megállapodást, valamint ezeknek a gyakorlati
képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló
kormányrendeletben előírt adatait.
A nyilvántartás ‒ a tanulószerződés és az együttműködési
megállapodás kivételével ‒ nyilvános, azt a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium,
valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A
közzétett adatokat a nyilvántartást vezető szerv döntését követő
nyolc napon belül frissíteni kell.
A tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is
tartalmazó nyilvántartáshoz a nyilvántartást vezető hozzáférést
biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv részére.

"Miért kell megőrizni a tanulószerződést?"

A gazdálkodó szervezetnek az elszámoláshoz, valamint a
munkaügyi ellenőrzéshez, a tanulónak a nyugdíj beszámításához
szükséges munkaviszony (tanulószerződéses foglalkoztatási idő)
igazolásához.
A tanuló a tanulószerződés megkötésével társadalombiztosítási
jogviszonyba kerül, ezért az iskolarendszerű szakképzésben eltöltött
ideje szolgálati időnek minősül.
A tanulószerződés munkaszerződéshez hasonlóan viselkedő
munkaügyi dokumentum melyre a levéltári törvény szabályai az
irányadóak. A tanulószerződés 50 évig nem selejtezhető, azt
követően az illetékes megyei levéltár rendelkezésére kell bocsátani.
Amennyiben a tanuló gyakorlati képzését ellátó gazdálkodó
szervezet megszűnik, a tanulószerződést a szervezetnél működése
során keletkezett egyéb munkaügyi iratokkal együtt a levéltár
részére kell átadni.

"Milyen esetekben kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló gyakorlati képzése érdekében tanulószerződést kötni?"

A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzését csak
tanulószerződéses jogviszony keretében szervezheti. Kivételt képez,
és ezért együttműködési megállapodás alapján folytatható a
gyakorlati képzés ha
· a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt
képzési idő negyven százaléknál kevesebb,
· a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a
gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő
szakmai gyakorlatot szervezi meg,
· a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben
rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért ‒ a
művészeti szakképesítések kivételével ‒ a tanuló kiegészítő
gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél
kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati
képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában,
vagy
· a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.
Ha a gyakorlati képzés részben vagy egészben együttműködési
megállapodás alapján folyik, akkor a gyakorlati képzés szervezője
a szakképző iskola
· Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az
együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a
megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni. Az együttműködési megállapodás a területileg
illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.
· Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés
aránya ‒ a művészeti szakképesítések kivételével ‒ meghaladja
az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati
képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás
nem köthető.

+

A tanulószerződés megkötése

"Hol és melyik szervezet közreműködésével kell a tanulószerződést megkötni?"

A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének
elősegítése. Ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként
nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara
tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát.
Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló
gyakorlati képzéséről.
A tanulószerződést (a szerződés megkötését, módosítását,
megszüntetését) a gazdasági kamara tartja nyilván.

"Mikor lesz érvényes a tanulószerződés?"

A nyilvántartást vezető szerv (a gazdasági kamara) a
tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül
ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel az Szt. előírásainak. Az
aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a gazdasági
kamara az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a
szakképző iskolának.
A tanulószerződés az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a
tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos.

"Mi a tanuló, a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola feladata a tanulószerződéssel?"

A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell
megkötni.
Az érvényes tanulószerződést a gazdálkodó szervezet, a tanuló, a
szakképző iskola és a tanulószerződés nyilvántartását végző területi
gazdasági kamara köteles megőrizni.

"Hány érvényes tanulószerződéssel rendelkezhet a tanuló?"

A tanuló a képzési idő egy adott időszakában csak egy hatályos
tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződés, a
tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a
tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt
naptól hatályos. A kamara tanulószerződéses mintájában a
tanulószerződés a képzés kezdetekor lép hatályba, és az Szt-ben
meghatározott időpontokban szűnik meg
Előfordulhat, hogy a tanuló, vagy a gazdálkodó szervezet a
gyakorlati képzési időn belül felmondja a tanulószerződést. A
gyakorlati képzést a tanuló egy másik gazdálkodó szervezetnél csak
a tanulószerződés felmondását követően, új tanulószerződés
megkötésével folytathatja.

"Ki és milyen formában módosíthatja a tanulószerződést?"

A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő,
illetőleg a gyám hozzájárulásával) a gazdálkodó szervezet csak
közös megegyezéssel vagy egyezséggel – írásban módosíthatja.

"Kinek és milyen szervezetek részére kell a tanulószerződés módosítást bejelenteni?"

A tanulószerződés módosítását a gyakorlati képzést ellátó
gazdálkodó szervezet köteles az illetékes területi gazdasági
kamarának beküldeni, majd a kamarai ellenjegyzést követően a
módosított tanulószerződést a gazdasági kamara küldi meg a
szakmai elméleti képzést ellátó szakképző iskolának és a
tanulónak.

"Milyen jellegű módosításokat kell a kamarának bejelenteni?"

A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést érintő módosításokat
köteles bejelenteni a területileg illetékes gazdasági kamarának. A
tanulószerződést akkor kell módosítani, ha a szerződéses
feltételekben a felek jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges
változás történik. Ezen eseteken kívül a felek szabadon dönthetnek
arról, hogy egyéb változások esetén módosítják-e a szerződést. Ha
változás ugyan történik, de nem olyan mérvű, hogy amiatt
módosítani kell a szerződést, a felek kötelesek egymást a változásról
egymást és a kamarát tájékoztatni.
Példák a kötelező módosításra
· a képzés helyében történő változás a gazdálkodó szervezeten
belül
· a tanuló részére adott pénzbeli juttatás mértékének változása,
amennyiben az eltér a szerződésben rögzített összegtől, pl:
változás a pénzbeli juttatás emelésének vagy csökkentésének
szempontrendszerében, plusz juttatásokat kap a tanuló.

+

Tanulószerződés megszűnése, megszüntetése

+

A tanulószerződés megszűnése

"Mikor szűnik meg a tanulószerződés?"

Ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai
bizonyítvány kiállításának napján.
· a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói
jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
szabályozott esetekben történő megszűnésének napján,
amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon
belül más szakképző iskolában nem folytatja,
· a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli
megszűnésének napján,
· a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati
képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre
emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén
a határozat közlésének a napján,
· közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös
megegyezésben megjelölt napon,
· felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik
napon,
· azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének
napján,
· a tanuló halála napján.

"Mikor szűnik meg egy tanuló tanulószerződése, ha szakmai versenyen (SZKTV, SZAKMA SZTÁR) kiváló eredményt ért el és eredményes teljesítménye mentesíti a komplex szakmai vizsga letétele alól?"

Amennyiben a tanulót a szakmai (SZKTV, SZAKMA SZTÁR)
versenyen nyújtott kiváló teljesítménye alapján a komplex szakmai
vizsga letétele alól mentesítették, tanulószerződése a tanuló kérésére
megszűnhet a verseny időpontja és az iskola által szervezett szakmai
vizsga utolsó napja közti időszakban. Ezt a tényt a szakképző iskola
a tanulói jogviszony megszüntető határozatával igazolja. A tanuló a
szakmunkás bizonyítványát az osztály többi tanulójával egy időben
a vizsga utolsó napján veheti át.

"Milyen módon értesül a gazdálkodó szervezet a tanuló szakképző iskolából való kizárásáról, illetve tanulói jogviszonyának megszűnéséről?"

A szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony
megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező
szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.
A kamara a szakképző iskolától kapott írásos tájékoztatás alapján
megszűnteti a tanulószerződést és erről a gyakorlati képzést végző
gazdálkodó szervezetet, a szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú
tanuló esetében a szülőt, ill. gyámot értesíti.

+

A tanulószerződés megszüntetése

"Milyen módon szüntethető meg a tanulószerződés?"

A tanulószerződés megszüntethető:
· közös megegyezésével;
· felmondással,
· azonnali hatályú felmondással.
A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását
közölni kell a szakképző iskolával és a gazdasági kamarával.

"Kell-e indokolnia a tanulónak a tanulószerződés azonnali hatályú megszüntetését?"

A tanuló a tanulószerződést a gazdasági kamarával történt
egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a
jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú
felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a
gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által
megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására.

"Mikor szüntethető meg a tanulószerződés azonnali hatályú felmondással?"

A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél
megszüntetheti, ha a másik fél
· a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben
megszegi, vagy
· egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés
fenntartását lehetetlenné teszi,
· és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a
tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a
gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.
A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú
felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést,
ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt
a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam
megismétlésére.

"Mikor szüntethető meg felmondással a tanulószerződés?"

Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést,
ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel
történő foglalkoztatása biztosított. A gyakorlati képzőhely
változtatáshoz szükséges nyomtatvány a területi kamaráktól
szerezhető be.

"Felmondhatja-e a gazdálkodó szervezet egyoldalúan a tanulószerződést, ha a tanuló a tanév végén gyenge tanulmányi eredményt ért el?"

A tanulószerződést a gazdálkodó szervezet a tanuló gyenge
tanulmányi eredményére való hivatkozással egyoldalúan nem
mondhatja fel.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést azonnali hatállyal csak
akkor mondhatja fel ha szakképző iskola a tanulót elégtelen
tanulmányi eredménye miatt a képzési idő alatt másodszor utasította
az évfolyam megismétlésére.

"Felmondhatja-e a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést, ha a tanuló a gyakorlati képzésre rendszeresen későn érkezik, a gyakorlati képzésen (igazolt vagy igazolatlan formában) gyakran nem jelenik meg, vagy nem képes a gyakorlati követelményeket teljesíteni?"

Amennyiben a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges
kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít,
amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt
lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex
szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés
további biztosítása a tanuló részére, a gazdálkodó szervezet a
tanulószerződést azonnali hatályú felmondással megszüntetheti.
Ilyen esetnek számít például az, ha a tanuló a rendszeres késésével,
gyakorlati képzésről való távolmaradásával lényegesen akadályozza
a gazdálkodó szervezet napi üzemmenetét, jelentősen zavarja a
gyakorlati képzést, és ez a képzőhelyen vezetett jelenléti ívben,
foglalkozási naplóból dokumentáltan kimutatható. A tanuló
gyakorlati képzésről történő hiányzásáról a gazdálkodó szervezet
köteles a szakképző iskolát és kiskorú esetében a törvényes
képviselőt értesíteni.
A jogszabály a tanuló gyakorlati képzésről való
távolmaradásának következményeit egyértelműen szabályozza.
Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati
képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben
meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő
(óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam
megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést
tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet
végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató
szervezet hozzájárulása is szükséges.

"Ha a tanuló egy tanévre vetített mulasztása eléri a gyakorlati képzési idő 20%-át dönthet-e a gazdálkodó szervezet úgy, hogy a tanulószerződést ennek ellenére sem mondja fel azonnali hatállyal?"

Igen! Ha a tanuló mulasztása a gyakorlati képzési idő 20%-át eléri,
de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye
alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az
előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az
évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam
megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola
nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét
képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt,
gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés
esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

"Felmondhatja-e egyoldalúan a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést, ha a tanuló magatartásával, veszélyezteti a gazdálkodó szervezet érdekeit?"

A tanulószerződés a gazdálkodó szervezet részéről azonnali hatályú
felmondással megszüntethető, amennyiben dokumentáltan
bizonyítható, hogy a tanuló magatartásával, cselekedeteivel ‒
szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból ‒ a gazdálkodó szervezet
érdekeit veszélyeztette.

"Mikor nem mondhatja fel a tanulószerződést a gazdálkodó szervezet?"

A törvény a tanulószerződés gazdálkodó szervezet részéről történő
felmondását bizonyos esetekben tiltja.
Nem mondható fel a tanulószerződés:
· a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy évig,
· üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a
táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
· a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap
végéig.

"Mi a gazdálkodó szervezet feladata a tanulószerződés felmondásával kapcsolatban?"

A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú
felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának
világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás
indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező
szervezetnek kell bizonyítania.
A felmondást a tanulóval, a területileg illetékes gazdasági
kamarával, a szakképző iskolával egyidejűleg írásban közölni kell.

"Mikor szűnik meg a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet részéről történő felmondás esetén?"

Ha a tanulószerződést a tanuló gyakorlati képzését ellátó
gazdálkodószervezet mondja fel, akkor:
· felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik
napon,
· azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének
napján,
szűnik meg a tanulószerződés.
A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás
közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.
A keresetnek az azonnali hatályú felmondás végrehajtására halasztó
hatálya van, kivéve ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen
tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a
szakképzési évfolyam megismétlésére.

+

A megszűnéssel kapcsolatos teendők

"Köteles-e a gazdálkodó szervezet a tanuló részére a gyakorlati időt igazolni?"

Igen. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a
tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött
időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

"Kinek a feladata a tanuló további gyakorlati képzésének elősegítése, ha a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, vagy a gazdálkodó szervezetet eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtől?"

Amennyiben a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód
nélküli megszűnése vagy a gazdálkodó szervezet gyakorlati
képzéstől való eltiltása miatt szűnik meg, a tanuló további gyakorlati
képzését és a tanulószerződés megkötését a gazdasági kamara a
szakképző iskolával együttesen köteles elősegíteni.

+

A tanulószerződés szüneteltetése

"Mi történik a tanulószerződéssel, ha a tanuló szülési szabadságra megy?"

A szülési szabadság alatt a tanulói jogviszony és a tanulószerződés
is szünetel, ezért a tanulószerződésből eredő jogok és
kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a szerződő feleket.
Ezen idő alatt a tanuló pénzbeli juttatásra és egyéb a szakképzési
törvényben meghatározott juttatásra nem jogosult.
A tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetéről és végéről
a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a gazdálkodó szervezetet
és a gazdasági kamarát.

"Milyen egyéb esetben szüneteltethető még a tanulószerződés?"

Minden olyan esetben, amikor a tanuló tanulói jogviszonya is
szünetel:
· Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték,
hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal
a tanév folytatásától eltiltottak.
· A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanuló
esetében.

+

A tanuló gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó szabályok

+

A tanulószerződés időtartama és a képzés teljesítése

"Milyen időtartamra köthető a tanulószerződés?"

Tanulószerzdés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévteljes idtartamára köthet, de a gyakorlati képzést szervezszervezet kötelessége teljesítéséhez teljesítési megbízott közremködését is igénybe veheti. 

"Ki határozhatja meg a gyakorlati képzés kezdő időpontját és ciklikusságát?"

A gyakorlati képzés kezdidpontját és ciklikusságát a tanév szorgalmi idejébe építetten az elméleti képzést végzszakképziskola határozza meg. Az összefüggszakmai gyakorlatot a szorgalmi idbefejezését követen lehetleg folyamatosan kell megszervezni a tanév végéig (augusztus 31-ig) Az összefüggszakmai gyakorlat idpontjának meghatározása a gazdálkodó szervezet hatásköre. 

"Mi a teljesítési megbízott és mikor lehet igénybe venni a közreműködését?"

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerzdés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésrl szóló törvényben meghatározott és a tanulószerzdésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy

másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképzintézménnyel (ezek megnevezése összefoglalóan: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerzdéses tanulóját. Az átirányítás idtartama a tanulószerzdésben meghatározott gyakorlati képzési idlegfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. 

"T eljesítési megbízott igénybe vétele esetén kell-e a két félnek megállapodást kötnie?"

Igen. A megállapodásnak a következket kell tartalmaznia:

  • ·  nevét (cégnevét),

  • ·  székhelyét,

  • ·  adószámát,

  • ·  cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

  • ·  kamarai nyilvántartási számát,

  • ·  a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben

    részesültanulószerzdéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak,

  • ·  a szakképziskola szakmai programjában szereplgyakorlati

képzés idtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerzdés keretében végzett gyakorlati képzés idtartamát, valamint az átirányítás idtartamát, annak arányát tanévenként,

  • ·  a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttmködési megállapodást kötfelek részérl,

  • ·  az együttmködési megállapodást kötfeleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,

  • ·  a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésrl

    szóló törvény szerint megillettermészetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelsségbiztosításának a költségviseljét,

  • ·  a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megilletdíjazást,

  • ·  a gyakorlati képzés idtartama alatt a tanuló felügyeletérl gondoskodni köteles személy megnevezését. 

"A teljesítési megbízott csökkentheti-e bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettségét?"
  1. Nem. A megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan felmerülköltségek fedezésének módját. 

+

A gazdálkodó kötelezettségei

"Kire bízhatja a gazdálkodó szervezet a tanulók gyakorlati képzését?"
    1. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

      · megfelelszakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

· azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felels miniszter kiadta a mestervizsga

követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, (hatályos

2015. szeptember 1-tl!)

  • ·  büntetlen elélet, és

  • ·  nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró

    foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
    Gyakorlati oktatóként els
    sorban a szakoktatói képesítéssel rendelkezszemélyt kell alkalmazni. 

"Szükséges-e a tanulót a gyakorlati képzés megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban részesíteni?"
  1. Igen. A gazdálkodó szervezet munkabiztonsági és tzvédelmi oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók, a gyakorlati képzés megkezdése eltt elsajátítsák a biztonságos munkavégzés alapvetismereteit. A gazdálkodó szervezet munkabiztonsági és tzvédelmi oktatási kötelezettsége a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll. Ezek a helyi szokásoknak megfelelgyakorisággal ismétlődő általános oktatások, valamint a szakmai gyakorlati oktatásba beépített, az adott gépre, eszközre, munkamveletre vonatkozó munka- és tzvédelmi szabályok megtanítása.

    A gyakorlati képzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavédelmi szabályok betartására. A tanulók – életkori sajátosságaikra tekintettel – bizonyos eszközöket és gépeket (így pl. faipari szalagfrész, villamos köszörgép stb.) felügyelet nélkül egyáltalán nem használhatnak. A tanulókat a munkavállalókkal azonos módon el kell látni – a tevékenység jellegének megfelelen elírt – egyéni védeszközzel, és szükség szerint véditallal is. 

"Változó munkahelyen folyó gyakorlati képzés esetében, új technológia, új gépek beállítását követően milyen gyakorisággal kell a tanulót munkavédelmi oktatásban részesíteni?"

A változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében a tanuló munkavédelmi oktatását minden új helyszínen el kell elvégezni. Minden alkalommal meg kell ismételni a munkavédelmi oktatást, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, illetleg új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül. 

"Milyen kötelezettség terheli a gazdálkodó szervezetet az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítása során?"

Az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának követelményeit a munkavédelmi törvény írja el, amelyek a gyakorlati képzésben részt vevtanulóra is érvényesek. A feltételek között olyan elemi szabályok is találhatók, mint például a megfelelmennyiségés minségivóvíz, öltöz-, tisztálkodási-, étkezési-, és szükség szerint pihenhelyiség biztosítása. Ide tartozik a munkavégzés során felmerülbalesetveszély elhárítása ugyanúgy, mint a megfelelmesterséges és természetes világítás biztosítása is. 

"Kinek kell gondoskodnia a tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról?"

A tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, a képzési idalatt a gyakorlati képzés szervezjének, tehát a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia. 

"Kinek a feladata tanuló egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálatra irányítása?"

A szakképziskoláé. Iskolai rendszerszakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben elírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján elreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A vizsgálatot a felvételi eljárás során kell elvégezni. Mivel TSZ csak azzal a tanulóval köthet, aki megfelel mindkét alkalmassági elírásnak, ezért a szakképziskolának értesítenie kell a vizsgálatok dátumáról a nyilvántartást vezetszervet (a kamarát). 

"Mi a feladata a gazdálkodó szervezetnek, ha a tanuló a gyakorlati képzés során rendszeresen ugyanazon tünettel kerül táppénzes állományba?"

alkalmassági vizsgálatra küldeni, ha a tanuló egészségi állapotában olyan változás következik be, amely felteheten alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására, vagy az adott szakképesítés elsajátítására, illetve gyakorlására (pl. ekcéma, asztma, hosszan tartó betegség után stb.). Mivel a tanuló tanköteles, a soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatra küldésrl a gazdálkodószervezetnek a szakképziskolát is javasolt értesítenie. 

+

A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló munkaideje

"Mely napokon nem kerülhet sor a tanuló gyakorlati képzésére?"

A gazdálkodó szervezetnél, a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor:

  • ·  az elméleti képzési napokon,

  • ·  a szakképziskola által szervezett olyan rendezvény napján,

    amelyen minden tanuló részvétele kötelez,

  • ·  a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat

    befejezkomplex szakmai vizsgája napjain,

  • ·  minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a

    munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. 

"Mikor mentesül még a tanuló a gyakorlati képzésen való részvételi kötelezettség alól?"
  1. A tanuló mentesül a gyakorlati képzésen való részvételi kötelezettség alól, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (így például a választások alkalmával a szavazás idejére, vagy hatóság eltti megjelenés idtartama alatt), továbbá közeli hozzátartozója (pl. egyenes ágbeli rokon, örökbefogadó, mostoha- és nevelszül, testvér) halála esetén. Ugyancsak mentesülési ok a betegállomány, a kötelezorvosi vizsgálaton való részvétel, valamint minden más olyan elháríthatatlan ok (pl. árvíz), amely miatt nem tud a képzhelyen megjelenni. A mulasztásokat ezekben az esetekben is hitelt érdemlen igazolnia kell a tanulónak. 

"Napi hány órában lehet a tanulót a gyakorlati képzés során foglalkoztatni?"

Amennyiben a tanuló fiatalkorú, a jogszabály a képzési idt napi hét órában határozza meg. Nagykorú tanuló esetében a képzési ida napi 8 órát nem haladhatja meg. 

"A nap mely időszakában lehet a tanulót foglalkoztatni?"

A fiatalkorú tanuló gyakorlati képzésére hat és huszonkét óra között kerülhet sor. A gyakorlati képzés befejezése és a következnapi gyakorlati képzés megkezdése eltt a tanuló részére tizenhat óra pihenidt kell biztosítani. 

"Kötelezhető-e a tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, készenlét ellátására?"

Nem! A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehetigénybe. 

"Mikor nem szervezhető gyakorlati képzés?"

Az iskolai rendszerszakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi idszakban teljesítendgyakorlati képzésbl és a szorgalmi idszakon kívüli összefüggszakmai gyakorlati képzésbl áll.
Az iskolai rendszer
szakképzésben a gyakorlati képzés az összefüggszakmai gyakorlat kivételével csak a tanév szorgalmi idszakában szervezhetmeg. Az szi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhet

"Mikor van a tanulónak oktatási szünete és mikor pihenőnapja?"

Oktatási szünetek:

  • ·  szi szünet

  • ·  téli szünet

  • ·  tavaszi szünet
     

    Pihennap:

    • ·  A gyakorlati képzésben részt vevtanulót tanévenként

      azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követen legalább harminc nap pihennap illeti meg.

    • ·  A pihennap kiadásánál a tanulókat a nemzeti köznevelésrl szóló törvény alapján megilletszi, téli és tavaszi szüneteket - miután ez valamennyi tanulót megilleti, - nem kell „levonni” a pihennapok számából.

    • ·  A pihennap munkanapokban számítandó, kiadásánál a heti rendes pihennapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 



"Hány pihenőnap illeti meg tanévenként a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanulót?"
  1. A gyakorlati képzésben részt vevtanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követen legalább harminc nap pihennap illeti meg. (A pihennap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésrl szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.) 

"Hogyan kell kiszámolni az oktatási szünetet és a felkészülési időt?"
  1. Az oktatási szünet számítása nem a naptári év, hanem a tanév (szeptember 1-tl augusztus 31-ig) alapul vételével történik. Az oktatási szünet és a felkészülési idkiadásánál a heti pihennapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 

"Foglalkoztathatja-e a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzés céljából a tanulót heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon?"

A gazdálkodó szervezet heti pihennapokon, illetleg munkaszüneti napokon (a munka törvénykönyvében meghatározott napok, általában a nemzeti ünnepek, illetve újév, húsvét, pünkösd és karácsony) – a szakképziskola hozzájárulásával – csak akkor foglalkoztathatja a tanulót gyakorlati képzés céljából, ha a gazdálkodó szervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkavégzés folyik (pl. vendéglátás, kereskedelem stb.) vagy ha a tanuló a mulasztását pótolja. Az igénybe vett idhelyett lehetleg a következgyakorlati képzési napon ugyanolyan mértékben kell szabadidt biztosítani, kivéve ha a tanuló a mulasztását pótolja. 

"Hogyan és milyen mértékben kell a tanuló részére szabadidőt biztosítani, ha a tanuló gyakorlati képzésére heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon kerül sor?"

A heti pihennapon, illetve munkaszüneti napon teljesített gyakorlati képzés idtartama helyett a tanulónak a hét más gyakorlati képzési napján kell szabadidt biztosítani. A szabadidmértéke megegyezik a heti pihennapon, illetve munkaszüneti napon teljesített gyakorlati képzés idtartamával.

Ha a munkavégzésre a heti pihennapon, illetve munkaszüneti napon azért került sor, mert a tanuló a mulasztását pótolta nem jár a részére szabadid

"Kell-e a tanuló részére munkaközi szünetet biztosítani?"

Ha a napi gyakorlati képzési ida négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet a képzési idn belül biztosítani kell. 

"A szakmai vizsga előtt hány nap felkészülési időt kell a tanuló részére biztosítani?"

A tanulót a tanulmányokat befejezkomplex szakmai vizsga eltt, a vizsgára való felkészülés céljára, legalább tíz nap felkészülési idilleti meg, amelyet a gyakorlati képzés idejének terhére összefüggen kell kiadni. 

"A befejező szakképző évfolyamon az utolsó tanítási nap után kell-e gyakorlatra járnia a tanulónak?"

A 2012. augusztus 31. után érvénybe lépúj tanulószerzdések esetén, illetve az ezt követen megkezdett szakképzésekben felmenrendszerben a befejezszakképzési évfolyamokon az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem köteleza tanulónak gyakorlati képzésen részt vennie, hiszen az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit. A befejezszakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követelskomplex szakmai vizsga utolsó napjáig megilleti. 

"A tanuló szakmai vizsgája nem sikerült. A javítóvizsgára való felkészüléshez jár-e a tanulónak felkészülési idő?"

A válasz egyértelmen nem. Sikertelen szakmai vizsga esetén a tanuló tanulószerzdése a vizsga utolsó napján megsznik. A javítóvizsgára önállóan kell jelentkeznie, hiszen tanulói jogviszonya is megsznt. 

"Kell még gyakorlatra járnia a tanulónak, ha teljesítette a kötelező összefüggő szakmai gyakorlatát, és a tanév végéig még több mint 35 nap pihenőidő hátra van?"

Nem! A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi idszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggszakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhet

"Jár-e betegszabadság a tanulónak?"

A tanulószerzdés alapján a tanulót betegsége idejére naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvérl szó törvény szabályait kell alkalmazni. A „ki nem vett” betegszabadságot – rendeltetésébl adódóan – a következnaptári évre nem lehet átvinni. 

"Mikor kell pótolnia a hiányzását a tanulónak, ha a szorgalmi időszakban igazolatlanul mulasztott?"

Az igazolatlan órákat a szorgalmi idszakban kell pótolni az oktatási szünetek vagy a rendeltetése folytán e napon is mködgyakorlati képzési helyen szombat és vasárnap terhére. 

"Mikor kell pótolnia a hiányzását a tanulónak, ha az összefüggő szakmai gyakorlaton igazolatlanul mulasztott?"

Az igazolatlan hiányzást a nyári oktatási szünetben kell pótolni, akár a tanuló oktatási szünetének terhére. 

+

Felelősségbiztosítás, kártérítési felelősség

+

Felelősségbiztosítás

A szakképzésben részt vevtanuló javára, a gyakorlati képzés szervezje köteles felelsségbiztosítást kötni. Képzés szervezjének tanulószerzdés esetében a gazdálkodó szervezet minsül, így a felelsség biztosításkötési kötelezettség t terheli. 

"Miért kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló javára felelősségbiztosítást kötni?"

A tanulói felelsségbiztosítás célja ketts. Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése, – ez tekintheta klasszikus értelemben vett felelsségbiztosításnak – másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása.

E kettség feloldása akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet olyan biztosítónál köti meg a felelsségbiztosítást, amelynek ajánlata magában foglalja a tanulót ért kárt ugyanúgy, mint az általa harmadik személynek okozott kárt. Ilyen biztosítási módozatok a gyakorlatban léteznek. 

"Helyettesíti-e a felelősségbiztosítást, ha a tanuló rendelkezik balesetbiztosítással?"

Nem! A tanuló javára megkötött felelsségbiztosítás a tanulónak okozott kár megtérülését biztosítja, míg a balesetbiztosítás a tanuló balesete esetén nyújt térítést a tanulónak. 

"Ha a cég/vállalkozás minden dolgozóra kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezik, elegendő-e ezt kiterjeszteni a tanulókra?"

Nem! A tanuló felelsségbiztosítása névre szóló, azt a gazdálkodó szervezet általános felelsségbiztosításával nem lehet együtt kezelni. 

+

Kártérítési felelősség

"Milyen esetekben érvényesíthető a tanuló kártérítési felelőssége?"

A tanuló kártérítési felelssége több ponton is korlátozott. A kártérítés lehetsége ugyanis csak akkor jöhet szóba, ha a kárt a tanuló valamely, a tanulószerzdésben meghatározott kötelezettség megszegésével okozta. Így a tanuló kártérítési felelsségét megalapozhatja, ha megsérti a gazdálkodó szervezet képzési rendjét, vagy nem tartja be a számára a képzéssel összefüggésben adott utasításokat. Ugyancsak a tanulószerzdésben foglalt kötelezettség megszegése valósul meg akkor, ha a tanuló megsérti a biztonsági, munkavédelmi vagy egészségügyi elírásokat, illetve ha magatartásával a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A fentiek szerinti kötelezettségszegés azonban önmagában még nem alapozza meg a kártérítési felelsséget. Ehhez arra is szükség van, hogy a tanuló magatartása vétkes legyen. „A tanuló a tanulószerzdésbl eredkötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.” 

"Milyen nagyságrendű a tanuló kártérítési felelőssége gondatlan károkozás esetén?"

Gondatlan károkozás esetén a tanuló a gazdálkodó szervezetnek okozott kár ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem lehet több a tanuló pénzbeli juttatása egyhavi összegénél. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló 20 ezer forint pénzbeli juttatásban részesül, akkor sem köteles 20 ezer forintnál többet fizetni, ha gondatlanságból 100.000-Ft kárt okozott a gazdálkodó szervezetnek. 

"Milyen kártérítési felelősség terheli a tanulót szándékos károkozás estén?"

Szándékos károkozás esetén az általános munkajogi szabályok szerint a teljes kárt meg lehet téríttetni a tanulóval. 

"Levonhatja-e önhatalmúlag a gazdálkodó szervezet a tanuló pénzbeli juttatásából a kártérítés összegét?"

Nem! A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság eltt kell érvényesíteni. 

"A kártérítési felelősség kérdését melyik jogszabály tartalmazza részletesen?"

A tanuló és a gyakorlati képzést folytató szervezet kártérítési felelsségére tanulószerzdés esetén a munka törvénykönyvérl szóló törvény kártérítési felelsségi szabályait kell alkalmazni. 

+

A gyakorlati képzés dokumentációja, mulasztások igazolása

+

A tanuló szakmai tevékenységének dokumentálása

"Miért kell a gyakorlati képzés szervezőjének foglalkozási naplót vezetni?"

A szakképzési törvény kötelezen elírja foglalkozási napló vezetését.

  • ·  A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzésérl köteles foglalkozási naplót vezetni.

  • ·  A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított idt és a tanuló értékelését.

  • ·  A foglalkozási naplót a szakképziskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

    A foglalkozási napló tartalmazza a szakmai tevékenységet, az ezekre fordított idt, és a tanuló értékelését. A foglalkozási napló a gyakorlati képzés tervszermegvalósításának dokumentuma, a gyakorlati oktató „emlékezete”. Lehetséget ad a gyakorlati oktatóknak a képzés során tapasztalt vezeti, pedagógiai, módszertani tapasztalatok rögzítésére, ezekre építetten saját oktatási módszereinek fejlesztésére, a tanulók adottságainak, képességeinek ismeretében a saját maga által készített helyi képzési program szükségszermódosítására, kiegészítésére. 

"Mi történik, ha a gazdálkodó szervezet a foglalkozási naplót nem tudja a szakképző iskola képviselőjének bemutatni?"

Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképziskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján soron kívül ellenrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó elírások betartását.

  • ·  Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara bírságot szab ki.

  • ·  Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követen ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától 

"Miért javasolt kérni a tanulótól a munkanapló vezetését?"
  1. A munkanapló hasonlóan a foglakozási naplóhoz a gyakorlati képzés kísérdokumentuma. A munkanaplót a tanuló a gyakorlati képzésre köteles magával vinni. A tanulónak a munkanaplóba napra szólóan be kell jegyeznie a gyakorlati képzés során végzett tevékenységet, az elsajátított ismereteket. A naplóba kell bejegyezni a tanuló hiányzásait, illetve azok igazolását. A gyakorlati oktató a tanuló munkanaplóját minden képzési ciklus végén aláírásával látja el. A munkanaplón keresztül tájékoztatja az illetékes szakképziskolát a tanuló gyakorlati képzésben tanúsított elmenetelérl. Bár a munkanapló kötelezhasználata a jogszabályokban nem egyértelm, ezért sok szakképziskola az adott évfolyam tankönyv jegyzékében fel sem tnteti, így ki sem adja a tanulóknak. 

"Mi a célja a jelenléti ív vezetésének?"

A jelenléti ív a tanuló gyakorlati képzésen való megjelenésének regisztrálására szolgál. Ezzel összefüggésben – a foglalkozási naplóval egyetemben – a tanuló részére fizetendpénzbeli juttatás, valamint az ezzel kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének alapdokumentuma. 

"Miért fontos a munkavédelmi napló pontos vezetése?"

A munkavédelmi, munkabiztonsági szabályokat, így a munkavédelmi napló vezetésének szükségességét is a munkavédelmi törvény írja el.
A munkavédelmi napló a gazdálkodó szervezet oktatási kötelezettségének, valamint a munka során esetlegesen bekövetkez
balesetek leírására, az azokkal kapcsolatos intézkedések dokumentálására szolgál. A gazdálkodó szervezet mködése során bekövetkezbalesetek, káresemények esetén többek között a munkavédelmi naplóval tudja bizonyítani, hogy a munkaszervezés során eleget tett munkavédelmi, munkabiztonsági és egészségügyi elírásokkal kapcsolatos oktatási kötelezettségének. 

+

A hiányzások, mulasztások dokumentálása

"Hogyan kell igazolni a hiányzást?"

A tanuló mulasztását köteles igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképziskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. 

"Mi történik, ha a tanuló a gyakorlati képzésről több mint 20%-ot hiányzott?"

Ha a tanulónak a szorgalmi idszakban teljesítendgyakorlati képzésrl való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési id(óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerzdés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. 

"Léphet-e a következő évfolyamba az a tanuló, aki az összefüggő szakmai gyakorlaton több mint 20%-ot hiányzott?"

Ha a tanuló szorgalmi idszakon kívüli összefüggszakmai gyakorlati képzésrl való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggszakmai gyakorlati képzési id(óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggszakmai gyakorlati képzési id(óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. 

"Milyen feltételek egyidejű teljesülése esetén léphet mégis magasabb évfolyamba az a tanuló, aki az összefüggő szakmai gyakorlaton több mint 20%-ot hiányzott?"

· Ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy
· az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefügg

szakmai gyakorlati képzési id(óraszám) öt százalékát és az

igazolatlan mulasztását pótolta,
és
ezt a gyakorlati képzés szervezje igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezjének javaslatára a szakképziskola neveltestülete dönt. 

"A gyakorlati képzés szervezőjének mikor kell igazolatlan hiányzás esetén a szakképző iskolát értesítenie?"
  • ·  A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképziskolát a tanuló gyakorlati képzésrl való elsalkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.

  • ·  Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképziskolának. 

"Kell-e értesítenie a szakképző iskolának a gazdálkodó szervezetet, ha a tanuló az iskolából hiányzik?"

Igen. A szakképziskola a nevelési-oktatási intézmények mködési rendjérl szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet. 

+

Szintvizsga

A szintvizsga nem titkolt célja, hogy felmérje: a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, alkalmas-e arra, hogy a következtanévben tanulószerzdéssel egy gazdálkodószervezetnél gyakorlati képzésen vegyen részt. 

+

A szintvizsga célja és az érintettek

"Kötelező-e a szintvizsga?"

Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak köteleztennie, aki nappali rendszeroktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. 

"Beszámít-e a szintvizsga eredménye az év végi szakmai érdemjegybe?"

Nem! A szintvizsga minden tanuló számára kötelez, amelynek

eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. 

+

A szintvizsga időpontja és körülményei

"Mikor kell a szintvizsgákat megszervezni?"

A gazdasági kamara a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviseljének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben elírt szintvizsgát szervez az elsszakképzési évfolyam tanévében, február elstanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedidszakban. 

"Nyilvános-e a szintvizsga követelménye és feladatbankja?"

A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát. A feladatbankok a www.isziir.hu honlapon is megtalálhatók. 

"Milyen következményei vannak, ha tanuló szintvizsgája nem sikerült?"

A szintvizsgát nem teljesíttanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizediktizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképziskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanmhelyében kerülhet sor. 

+

A tanulószerződés kötésének gyakorlata

+

A tanulószerződés kötésének esetei

Tanulószerzdés a tanulóval az adott képzés elsszakképzési évfolyamának kezdetétl kezdődő hatállyal, az els, állam által elismert szakképesítésre történfelkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthetképzésre köthet. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdidpontját is érteni kell. 

"Ki kivel köti a tanulószerződést?"

A tanulószerzdést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szül, illetleg a gyám és a tanuló gyakorlati képzését vállaló gazdálkodó szervezet köti egymással, amelyet a területileg illetékes gazdasági kamara tart nyilván. 

"Köthető-e tanulószerződés a tanulóval, ha nem magyar állampolgár?"

Csak akkor, ha a közoktatásban is jogosult ingyenesen részt venni, azaz az iskola igényelheti utána a normatívát, tehát nem kell tandíjat vagy térítési díjat fizetni az oktatásban, illetve képzésben való részvétel után. Ennek a szabályait a nemzeti köznevelésrl szóló törvény tartalmazza.

a a tanuló a Magyarországon tartózkodás ideje alatt vált tankötelessé, vagy a tankötelessége alatt megkezdett tanulmányait folytatja, akkor ingyenesen vehet részt a közoktatásban, így a szakképzésben is, tehát nem kell tandíjat fizetnie. Ebben az esetben tanulószerzdést is köthet, és mivel magyar közoktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezik, a tanulószerzdés alapján a gazdálkodó a költségeit is elszámolhatja. 

"Köthető-e azzal a tanulóval tanulószerződés, akinek a gyakorlati képzésére az első szakképző évfolyamban (9. osztály esetén) egy, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerül sor?"

Igen. Tanulószerzdés a tanulóval az adott képzés elsszakképzési évfolyamának kezdetétl kezdődő hatállyal köthet

"Köthető-e azzal a tanulóval tanulószerződés, akinek a gyakorlati képzésére az első szakképző évfolyamban (9. osztály esetén) a szakképző iskola tanműhelyében kerül sor?"

Nem! A szakképziskola nem alanya a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek, ezért tanulóval nem köthet tanulószerzdést. 

"Érettségire épülő képzésben részt vevő tanulóval köthető-e tanulószerződés?"

Igen, amennyiben a 1.2 pontban jelölt feltételeknek a tanuló megfelel. Együttmködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre elírt képzési idnegyven százaléknál kevesebb. 

"Köthető-e tanulószerződés a második szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során?"

Nem! A kézirat lezárásakor (2013. április) hatályos szakképzési törvény csak az elsszakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzésre engedi a tanulószerzdés megkötését, a második szakképesítés esetében már tiltja.

Kivétel (2013. szeptember 1-jétl): Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerszakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetés az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejldési zavarral küzdtanuló kivételével a sajátos nevelési igénytanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerszakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejldési zavarral küzdtanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

Tanulószerzdés a tanulóval az adott képzés elsszakképzési évfolyamának kezdetétl kezdődő hatállyal, az els, állam által elismert szakképesítésre történfelkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthetképzésre köthet(figyelemmel a fent említett kivételre). Ettl függetlenül a tanuló mehet gazdálkodó szervezethez gyakorlatra, de ilyenkor a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosítására képzési megállapodást kell a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a tanuló szüljének) és a gazdálkodó szervezetnek kötnie. A képzési megállapodással eltöltött gyakorlati idnem minsül szolgálati idnek, az együttmködési megállapodással történgyakorlati képzéshez hasonlóan. 

"Melyik szakképesítés minősül ráépülésnek és nem másodszakmának?"

Nem számít második szakképesítésnek a meglévszakképesítéssel betölthetmunkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben szerezhetszakképesítés. 

"Ráépülésnek minősített szakképesítés esetén köthető-e tanulószerződés?"

Igen. A jelenleg hatályos szakképzési törvény értelmében a ráépülés nem számít második szakképesítésnek, ezért tanulószerzdés köthet

+

A tanulószerződés megkötését megelőző, illetve megkötéséhez kapcsolódó teendők

"Van-e bejelentési kötelezettség a tanulószerződés megkötése előtt?"

Van. A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerzdés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése eltti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a nyilvántartást vezetszervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképziskolának. A megkötött tanulószerzdést a gyakorlati képzését szervezszervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezetszerv részére ellenjegyzés céljából. 

"A tanulószerződés megkötése előtt a tanulótól milyen azonosító adatokat kell bekérni?"

A legfontosabb adatokon (név, anyja neve, lakcím, oktatási azonosító, elérhetség) kívül betekintésre a legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt, a szakmai-, valamint az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot tanúsító dokumentumot is kérnünk kell.

A gazdálkodó szervezetnek ezeken kívül szüksége van a tanuló adóazonosító jelére, TAJ számára, valamint bankszámlaszámára. Az adóazonosító jel beszerzése a területileg illetékes NAV-nál történik, ennek átfutási ideje az egy hónapot is elérheti, ezért célszerazt minél elbb beszerezni. 

"Meddig kell megkötni a tanulószerződést?"

A tanulószerzdést lehetleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezetszerv a tanulószerzdést a megküldéstl számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerzdés megfelel a törvény elírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerzdés egy példányát a nyilvántartást vezetszerv az ellenjegyzéstl számított öt napon belül megküldi a szakképziskolának 

"A tanulószerződést a szakképzési évfolyamra jelentkező tanulóval június hónapban kötötték meg. Mikortól érvényes a tanulószerződés?"

A tanulószerzdés, a tanulószerzdés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerzdésben, a tanulószerzdés módosításában megjelölt naptól hatályos.
A tanulószerz
dés alapján a tanuló a törvény szerint járó juttatásokra a tanévkezdést követen megkötött tanulószerzdést kivéve a tanév kezdnapjától jogosult. (A tanév rendjét miniszteri rendeletben szabályozzák minden évben.) Ettl a naptól kezdődően köteles a tanuló a szakképzési törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, valamint e naptól jogosult a törvény szerint járó juttatásokra, függetlenül attól, hogy a szakképziskola által a gyakorlati képzésre kijelölt elsnap a hónap melyik napjára esik. 

"Mikor lép érvénybe a tanév közben megkötött tanulószerződés?"

Amennyiben a tanulószerzdés megkötésére tanév közben kerül sor, az érvényesség idpontja a kamarai ellenjegyzés idpontja, hatályba lépése pedig a szerzdésben a gyakorlati képzés kezdeteként rögzített dátum. 

"Ellenőrzi-e a képzőhelyet a szerződés megkötése előtt a kamara, ha a tanulószerződés-kötési igényt a kamarának és a szakképző iskolának bejelentették?"

Igen. A kamara a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttmködve a tanulószerzdés megkötését megelőzően bírálja el. Ezen eljárás keretében a kamara a képzhelyet nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vételrl határozatban értesíti a gazdálkodó szervezetet. 

"Nyilvános-e a nyilvántartásba vett gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodószervezetek adata?"

A nyilvántartás a tanulószerzdés és az együttmködési megállapodás kivételével nyilvános, azt a szakképzésért és felnttképzésért felels miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a nyilvántartást vezetszerv döntését követnyolc napon belül frissíteni kell. A tanulószerzdést és az együttmködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz a nyilvántartást vezethozzáférést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami szakképzési és felnttképzési szerv részére. (A nyilvántartás tartalmát lásd az 1. fejezetben) 

"Miért kell rögzíteni az egyidejűleg oktatható tanulók számát?"

A szakmai indokokon kívül (pl: ha egy esztergagép van a képzhelyen, akkor csak egy tanuló oktatható egyidejleg úgy, hogy a tanuló gyakorlati idejét valóban a szakmai képzés töltse ki) a normatíva csak maximum annyi tanuló után vehetigénybe, ahány főre a kamara szakértje megállapította a képzhely alkalmasságát. (Lásd: Elszámolható költségek) 

+

A tanulószerződés érvényessége

"Mi történik a tanulószerződéssel, ha a tanuló szüleivel együtt átmenetileg külföldre költözik?"

Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.
A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.

A tanulószerzdés alapfeltétele a tanulói jogviszony, tehát attól a naptól, amikortól az érintett szakképziskola szünetelteti a tanuló tanulói jogviszonyát, a tanulószerzdés is szünetel. A tanulói jogviszony szünetelésérl a szakképziskola írásban tájékoztatja a gazdasági kamarát, valamint a tanuló gyakorlati képzését végzgazdálkodó szervezetet. 

"Mi történik a tanulószerződéssel, ha a tanuló a gyakorlati képzés egy részét az iskola szervezésében külföldön tölti?"

A tanulószerzdés nem szünetel, továbbra is érvényben marad. A tanulmányokba való beszámíthatóság és az elszámolhatóság miatt javasolt, hogy a szakképziskola és a gyakorlatot szervezgazdálkodószervezet közösen dolgozzák ki a külföldi gyakorlaton eltöltött idés a szakirányú gyakorlaton szerzett tapasztalatok beszámításának módját, módszerét és szakmai feltételeit. 

"Mi történik a tanulószerződéssel, ha a tanuló magántanuló lesz?"

A magántanulót az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi köteleztanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
Mivel a magántanuló a
gyakorlati képzés alól nem kaphat felmentést, a tanulószerzdése továbbra is érvényben van, és kötelezgyakorlatra járnia.

A gyakorlat idbeosztása a képzés sajátosságából adódóan eltér a megszokott heti váltakozó ütemezéstl. Általában tömbösítik a gyakorlatot és folyamatosan napi 7-8 órás az ütemezés a tanuló életkorától függen. A lényeg, hogy a tanuló a szorgalmi idszakban annyi idt töltsön a gyakorlaton, amennyi a szakmai és vizsgakövetelményekben az adott évfolyamra vagy félévre elvan írva. 

"Mi történik a tanulószerződéssel, ha a tanuló gyakorlati képzésére az első szakképző évfolyamban (9. osztály esetén) egy, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerül sor, de a tanuló a szintvizsgán megbukott?"

A tanulószerzdése továbbra is fennmarad, de addig, amíg a tanuló nem tesz eredményes szintvizsgát, kizárólag tanmhelyben folytathatja a gyakorlatát. Ha a tanuló a tanulószerzdését felbontja, akkor kizárólag olyan gazdálkodószervezettel tud tanulószerzdést kötni, akinek van gyakorlati képzési célt szolgáló tanmhelye.

Ha ilyen vállalkozást nem talál, akkor az iskolai tanmhelybe kell visszamennie, de már tanulószerzdés nélkül. 

"Mikor szűnik meg a tanuló tanulószerződése, ha jelentkezik a komplex szakmai vizsgára, de betegsége miatt nem tudja elkezdeni?"

A kézirat lezárásakor (2013. április) hatályos köznevelési törvény értelmében, ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követelsszakmai vizsgaidszak utolsó napján megsznik a tanulói jogviszonya.

Mivel a tanuló betegsége miatt nem tudja elkezdeni a komplex szakmai vizsgát – bár arra jelentkezett , ezért a tanuló tanulói jogviszonya a fentiekbl következen a szakmai vizsgaidszak utolsó napján megsznik és vele együtt a tanulószerzdése is. 

"Mikor szűnik meg a tanuló tanulószerződése, ha megkezdi a komplex szakmai vizsgáját, de betegsége miatt nem tudja azt befejezni?"

A kézirat lezárásának napján hatályos köznevelési törvény értelmében, ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követelsszakmai vizsgaidszak utolsó napján megsznik a tanulói jogviszonya, vagyis a jogszabály értelmében, ha egy tanuló jelentkezett a komplex szakmai vizsgára és azt bármilyen okból megszakítja, vagy nem tudja befejezni, tanulói jogviszonya az utolsó évfolyam elvégzését követelsszakmai vizsgaidszak utolsó napján megsznik. A tanulószerzdés a tanulói jogviszony megsznésének napjával sznik meg. 

+

Tanulói juttatások

+

A tanulószerződés alapján a tanulóknak biztosított juttatások

"Pénzbeli juttatások"

Tanulószerzdés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az elsfélévében, amelyben a tanuló tanulószerzdés alapján vesz részt szakképzésben, ha a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idarányát figyelembe véve a gyakorlati képzési ideléri

  • ·  a nyolcvan százalékot, a hónap elsnapján érvényes kötelezlegkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 19,5% -a,

  • ·  a hetven százalékot, a minimálbér 18%-a,

  • ·  a hatvan százalékot, a minimálbér 16,5%-a,

  • ·  az ötven százalékot, a minimálbér 15%-a,

  • ·  a negyven százalékot, a minimálbér 13,5%-a,

  • ·  a harminc százalékot, a minimálbér 12%-a,

  • ·  a húsz százalékot, a minimálbér 10,5%-a.

    A gazdaságilag igényelt szakképesítésben tanulók tanulmányi

    átlageredményüktl függen 10 000–30 000 Ft/hó mértéktanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. A szakképesítések megyénként eltérek, ezek listája évente az MFKB javaslata alapján kormányrendeletben jelenik meg. 

"Étkezési hozzájárulás"
  • ·  A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani,

  • ·  az étkezésrl meleg kivételesen indokolt esetben hideg élelem biztosításával a gyakorlati képzést szerveza helyileg szokásos módon köteles gondoskodni. 

"Tisztálkodási eszköz, munkaruha"
    1. A tanuló számára az alapvethigiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervezbiztosítja.

· A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védeszköz, védital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót.

· A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervezazonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyezdés mértékét figyelembe véve a tanulószerzdésben, ennél rövidebb kihordási idt is meghatározhat.

    • ·  A kihordási idletelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

    • ·  Ha a tanulói jogviszony a kihordási idletelte eltt sznik meg, a tanuló a jó állapotban lévmunkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos

      részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervezetteltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt sznik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. 

"Felelősségbiztosítás"

· a tanuló részére a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet köteles valamelyik biztosító társaságnál személyre szóló felelsségbiztosítást kötni. (A tanulói balesetbiztosítás nem elegend!) 

"Útiköltség-térítés"
  • ·  Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyérl a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetleg a beszámolóra és vissza történutazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképziskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor.

  • ·  Az útiköltség-térítést eltérmegállapodás hiányában a gyakorlati képzést szervezfizeti,

  • ·  a gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyérl a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és onnan vissza történutazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhetel.

  • ·  Amennyiben a gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervezáltal használatos eszközökön történtérítésmentes utaztatás illeti meg. 

"Egyéb juttatások"

· Amennyiben a gyakorlati képzést szervezátmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévmunkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori térítési díj nélküli étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót.

A tanuló részére a gyakorlati képzést szervezszervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. 

"Milyen járulékok terhelik a tanuló pénzbeli juttatását?"

Tanulót terheljárulékok:

Egészségbiztosítási járulék (2013-ban 4% + 3%) Nyugdíjjárulék (2013-ban 10%)
Munkáltatót terheljárulékok:
Szociális hozzájárulási adó (2013-ban 27%) 

+

A pénzbeli juttatás változásai

"Csökkenthető-e a tanulói havi pénzbeli juttatásának mértéke, ha a tanuló a második szakképző évfolyamban csak kéthetente 6 napot van gyakorlaton, az SZVK szerint pedig 30-70 az elmélet-gyakorlat aránya?"

Nem! A tanuló pénzbeli juttatásának meghatározása nem függ az adott tanévben a tényleges elmélet és a gyakorlat arányától. A tanuló pénzbeli juttatása a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idarányától függ, melynek mértéke a teljes képzési idalatt állandó. 

"Változik-e a pénzbeli juttatásának értéke, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre kötelezett?"

Igen. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsfélévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendtanulói juttatást a „Tanulói juttatások” fejezetben leírtak alapján kell megállapítani. A szakképziskola az évfolyamismétltanulószerzdéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezetszervnek. 

"Mekkora pénzbeli juttatás illeti meg a tanulót a régi képzőhelyén az adott hónapban, ha felbontja a tanulószerződését?"

Ha a tanulószerzdés a tanév megkezdése után, hónap közben sznik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás idarányos része illeti meg. 

"Ha a tanuló képzőhelyet vált, mekkora pénzbeli juttatás illeti meg a váltás hónapjában az új képzőhelyen?"

Ha a tanulószerzdés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás idarányos része illeti meg. 

"Kell-e emelni tanuló pénzbeli juttatását, ha az adott félévben tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett?"

Igen. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerzdésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi elmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. 

"Csökkenthető-e a tanuló havi pénzbeli juttatása, ha igazolatlanul hiányzik a gyakorlatról?"

Igen. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan a tanulókat megilletjuttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint csökkenteni kell. A kézirat lezárásának idpontjában (2013.április) a jogszabályban jelzett rendelet még nem jelent meg. 

+

A pénzbeli juttatás speciális esetekben

"Jár-e a tanulónak pénzbeli juttatás, ha az igazolatlan mulasztás pótlása az oktatási szünetek, ill. a szabadnapok terhére történt?"

Nem! Az igazolatlan mulasztás pótlása kötelez, hiszen az adott tanév eredményes befejezéséhez a tanulónak a kötelezgyakorlati idt teljesítenie kell. Az igazolatlan mulasztás pótlásának idtartamára a tanulónak pénzbeli juttatás nem jár. 

"Meddig jár a tanulónak a pénzbeli juttatás, ha az utolsó (befejező) szakképző évfolyamon a tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti?"

Ha a tanuló a befejezszakképzési évfolyamon az évfolyamra elírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követnaptól a tanulószerzdés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következtanév elstanítási napjától a ”A pénzbeli juttatás változásai” bekezdés szerint foglaltakat kell alkalmazni. 

"A tanulót az oktatási szünetben is megilleti a pénzbeli juttatása?"

Igen. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerzdés alapján a tanév szorgalmi idszakot követidtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. 

"Meddig illetik meg a tanulót a tanulói juttatások, ha befejezte tanulmányait, sikeres szakmai vizsgát tett?"

A befejezszakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követelskomplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. A szakképziskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megsznésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervezszervezetet és a nyilvántartást vezetszervet. 

"Mekkora összegű pénzbeli juttatás illeti meg a tanulót, ha betegszabadságon van?"

A tanulót betegszabadsága idtartamára a tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. 

"Milyen juttatások járnak a tanulónak, ha a tanulói jogviszonya szünetel?"

A tanulói jogviszony és a tanulószerzdés szüneteltetése esetén a tanulószerzdésbl eredjogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a szerződő feleket. Ezen idalatt a tanuló pénzbeli juttatásra és egyéb a szakképzési törvényben meghatározott juttatásra nem jogosult.

A tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetérl és végérl a szakképziskola haladéktalanul értesíti a gazdálkodószervezetet és a gazdasági kamarát.
A gazdálkodó szervezetet, mivel a tanulószerzdés nem sznt meg, csak szünetel, járulékfizetési kötelezettség terheli. 

+

A tanuló pénzbeli juttatásának kifizetésére vonatkozó különleges szabályok

  • ·  A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvérl szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére.

  • ·  A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvérl szóló törvénynek a munkabérbl történlevonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

  • ·  Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvérl szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni. 

"A tanuló részére a pénzbeli juttatás készpénzben kifizethető-e?"

Nem! A tanulószerzdéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történbefizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesítheta tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szüljének, gyámjának a bankszámlájára történátutalással, befizetéssel is. 

+

Egyéb juttatások

"Havonta mekkora összegű Erzsébet utalványra jogosult a tanuló?"

A szakiskolai tanulók étkezési hozzájárulására a gazdálkodó szervezet csak a gyakorlati képzési napokon kötelezett. Mértéke jogszabályban nem rendezett.
Ajánlott 250
300 Ft/nap összegutalvány adása, figyelembe véve az Erzsébet utalvány kedvezményes adózásának felshatárát. 

"Kell-e útiköltség-térítést adni a tanulónak, ha a tanuló munkahelye (a cég telephelye) azonos útvonalon van az iskolába járási útvonallal?"

Ha rendszeres gyakorlati képzésre való járásról van szó, akkor nem. Ha a lakóhelyérl a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetleg a beszámolóra és visszautazik, és azok megszervezésére nem a szakképziskola székhelyén vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor, akkor a tanuló részére jár az útiköltség-térítés. 

"Kell-e útiköltség-térítést fizetni a tanuló számára, ha helyi tömegközlekedési eszközzel nem tudja elérni munkahelyét?"

Nem, de a gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyérl a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történutazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhetel. 

+

A szakképzési hozzájárulás elszámolása

2012. január 1-tl a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesíthozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének mértékét kizárólag alapnormatíva alapján a 280/2011. (XII.20.) kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti. 

"A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre és a költségelszámolásra való jogosultság"

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhely:

  • ·  gazdasági társaság, kivéve a szakképzésrl szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági

    társaságot,

  • ·  szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális

    szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,

  • ·  állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat,

    erdbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat kivéve a víziközm-társulatot , egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

  • ·  ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyviviroda,

  • ·  közjegyzi iroda,

  • ·  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott

    egyéni vállalkozó,

  • ·  egyéni cég, a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

    külföldi székhelyjogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkeztársas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik 

"Jogosult-e a vállalkozás a szakképzési hozzájárulással szemben elszámolásra, ha az átalánydíjas adózást választotta?"

Nem! Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, szakképzési hozzájárulás tekintetében nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. 

"EVA-s adózást választó vállalkozó elszámolhat-e költségeket a szakképzési hozzájárulással szemben?"

Nem! Az EVA-t választó adózó az általa munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után a kétszeres minimálbér 1,5 százalékának megfizetésével tesz eleget szakképzési hozzájárulási kötelezettségének ezért e tekintetben nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége. 

"Elszámolhat-e költségeket a szakképzési hozzájárulással szemben az a vállalkozás, amely a KIVA-t választotta?"

Nem! A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, ezért a 1308-as bevallás flapján a „B” mezbe jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be. 

"A KATA-s vállalkozó jogosult-e a szakképzési hozzájárulással szemben elszámolására?"

Igen! A KAT A alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kiadózónak nem minsülszemélyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendszakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. 

+

Elszámolás és visszaigénylés

"Mi a szakképzési hozzájárulás alapja és mekkora a mértéke?"

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelszociális hozzájárulási adó alapja.
A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. 

"Mekkora összeggel lehet csökkenteni az éves hozzájárulási kötelezettséget?"

A mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, a 280/2011. (XII. 20.) kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel lehet csökkenteni, melynek mértéke szakképesítésenként változó. 

"Kinek van lehetősége a visszaigénylésre?"

Lényeges szabály hogy visszaigénylésre kizárólag annak van lehetsége aki:
A szakképzésr
l szóló törvényben foglaltak szerint iskolai rendszerképzésekben, állami fenntartású szakképzintézményben vagy szakképzési megállapodás alapján megszervezésre került

· a szakközépiskola vagy szakiskola (összefoglaló néven szakképziskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttmködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerszakképzésben a nappali rendszeroktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnttoktatásban, vagy

· a szakképziskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerzdés alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idbefejezését követösszefüggszakmai gyakorlatot is szervezésével,

teljesíti hozzájárulási kötelezettségét. 

"Hogyan kell a bruttó kötelezettség mértékének csökkentését kiszámolni?"

A számítás bonyolulttá vált, függ a tanulószerzdések és az együttmködési megállapodások alapján kifizetett pénzbeli juttatás mértékétl. Most a jogszabályi környezetet mutatjuk be, de a továbbiakban példákon keresztül fogjuk illusztrálni az egyes eseteket.

Ha az együttmködési megállapodás és a tanulószerzdés alapján számított csökkenttételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és

  • ·  az együttmködési megállapodások alapján kifizetett csökkenttétel összege nagyobb vagy egyenl, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag a tanulószerzdések után számított csökkenttétel vehetfigyelembe a visszaigénylésnél;

  • ·  az együttmködési megállapodások alapján számított csökkenttétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és

o az együttmködési megállapodások alapján számított csökkenttétel összege nagyobb vagy egyenl, mint a tanulószerzdések után kifizetett csökkenttétel, akkor a csökkenttételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetk figyelembe;

o az együttmködési megállapodások alapján számított csökkenttétel kisebb, mint a tanulószerzdések után kifizetett csökkenttétel, akkor a csökkenttételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhet.

Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag a tanulószerzdések után alapján számított csökkenttétel vehetfigyelembe a visszaigénylésnél.
A gyakorlati képzést szervez
átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés

"Mikortól vehető igénybe a kötelezettségcsökkentő tétel (normatíva), ha a tanulószerződés megkötésére a hónap közben kerül sor?"

Ha a tanulószerzdés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkenttétel azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után elször, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. 

"Meddig érvényesíthető a kötelezettségcsökkentő tétel (normatíva), ha a tanulószerződés megszűnésére a hónap közben kerül sor?"

Ha a tanulószerzdés hónap közben sznik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkenttétel az adott hónapból a tanulószerzdés megsznésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. 

"Érvényesíthető-e a kötelezettségcsökkentő tétel (normatíva), ha a tanulószerződés szünetel?"

Igen. A vállalkozást a tanulószerzdés szüneteltetésének idtartama alatt járulékfizetési kötelezettség terheli, ezért érvényesítheti havonta a kötelezettségcsökkenttétel. 

+

Gyakorlati példák az elszámolásra és visszaigénylésre

"1. példa: Szht. 8. § (2a) bekezdés a) pontja"

Bruttó kötelezettség: 15 000 Ft
Kötelezettséget csökkent
tételek összege: 34 000 Ft

  • ‒  együttmködési megállapodás 18 000 Ft,

  • ‒  tanulószerzdésre elszámolható: 16 000 Ft.
    Bruttó: 15 000 Ft < [18 000 Ft + 16 000 Ft = 34 000 Ft összes csökkent
    tétel]
    és
    Együttm
    ködési megállapodás szerinti 18 000 Ft > 15 000 Ft (tanulószerzdés), ezért figyelembe veheta tanulószerzdés: 16 000 Ft.
    Visszaigényelhet: bruttó - tanulószerzdés szerinti csökkenttétel = 15 000 Ft – 16 000 Ft = - 1 000 Ft 

"2. példa: Szht. 8. § (2a) bekezdés b) és ba) pontja"

Bruttó kötelezettség: 2 000 e Ft
Kötelezettséget csökkent
tételek összege: 3 200 eFt

  • ‒  együttmködési megállapodás 1 800 eFt,

  • ‒  tanulószerzdésre elszámolható: 1 400 eFt.

Csökkenttételek: 3 200 e Ft > bruttó kötelezettség: 2 000 e Ft
és
Együttm
ködési megállapodás szerinti csökkenttétel: 1 800 eFt > tanulószerzdés szerinti csökkenttétel: 1 400 eFt

Csökkenttételek maximum a bruttó kötelezettségig vehetk figyelembe: 2 000 eFt-ig!
Nincs visszaigénylésre lehetség! 

"3. példa: Szht. 8. § (2a) bekezdés b) és bb) pontja"

Bruttó kötelezettség: 15 000 Ft
Kötelezettség csökkent
tételek összege: 18 000 Ft

  • ‒  együttmködési megállapodás 8 000 Ft,

  • ‒  tanulószerzdésre elszámolható: 10 000 Ft.
    Együttm
    ködési megállapodás szerinti csökkenttétel: 8.000 Ft < bruttó kötelezettség: 15 000 Ft,
    és
    Együttm
    ködési megállapodás szerinti csökkenttétel 8.000 Ft < tanulószerzdés szerinti tétel: 10 000 Ft
    Visszaigényelhet= 15 000 Ft - [(8 000 Ft + 10 000 Ft = 18 000 )=

    -3 000 Ft

"4. példa Szht. 8. § (2b) bekezdés"
  1. Bruttó kötelezettség: 0 Ft (nincs alkalmazott) Kötelezettséget csökkenttételek: 18 000 Ft (35.)

    • ‒  együttmködési megállapodás 8 000 Ft,

    • ‒  tanulószerzdésre elszámolható: 10 000 Ft.
      Csak tanulószerzdés szerinti tétel visszaigényelhet: 10 000 Ft 

+

Területi kamarák elérhetőségei

 

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.

bkmkik@mail.datanet.hu

Tel.: 76/501-500

www.bkmkik.hu


Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

5600 Békéscsaba,Penza ltp.5.

bmkik@bmkik.hu

Tel.: 66/ 324-976

www.bmkik.hu


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.

bokik@bokik.hu

Tel.: 46/501-090

www.bokik.hu


Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

ugyfelszolgalat@bkik.hu

Tel.: 488-2000

www.bkik.hu


Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.

info@csmkik.hu

Tel.: 62/554-250

www.csmkik.hu


 

Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara

2400 Dunaújváros, Latinovics Zoltán út 10.

dkik@dkik.hu

Tel.: 25/411-601

www.dkik.hu


 

Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.

fmkik@fmkik.hu

Tel.: 22-510-310

www.fmkik.hu


 

Gyr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

9021 Gyr, Szent István út 10/A

kamara@gymskik.hu

Tel.: 96/520-202

www.gymskik.hu


 

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

4025 Debrecen, Petfi tér 10.

hbkik@hbkik.hu

 

Tel.: 52/500-710

www.hbkik.hu


 

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

3300 Eger, Faiskola út 15.

hkik@hkik.hu

Tel.: 36/429-612

www.hkik.hu


 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara

5000 Szolnok, Verseghy park 8.

kamara@jnszmkik.hu

Tel.: 56/510-610

www.jnszmkik.hu


 

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

2800 Tatabánya, Ftér 36.

kemkik@kemkik.hu

Tel.: 34/ 513-010

www.kemkik.hu


 

Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara

8800 Nagykanizsa, Ady u. 1.

nakkik@nakkik.hu

Tel.: 93/516-670

www.nakkik.hu


     

Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a.

nkik@nkik.hu

Tel.: 32/ 520-860

www.nkik.hu


 

Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

1056 Budapest, Váci u. 40.

titkarsag@pmkik.hu

Tel.: 1/317-7666

www.pmkik.hu


     

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

pbkik@pbkik.hu

Tel.: 72/507-150

www.pbkik.hu


     

Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

7400 Kaposvár, Anna u. 6.

skik@skik.hu

Tel.: 82/501-000

www.skik.hu


     

Soproni Kereskedelmi és Iparkamara

9400 Sopron, Deák tér 14.

tikarsag@sopronikamara.hu

Tel.: 99/523-570

www.svkik.hu


     

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.

info@szabkam.hu

Tel.: 42/311-544

www.szabkam.hu


     

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25.

kamara@tmkik.hu

Tel.: 74/411-661

www.tmkik.hu


 

Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

9700 Szombathely, Honvéd tér 2.

vmkik@vmkik.hu

Tel.: 94/506-640

www.vmkik.hu


     

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

8200 Veszprém, Budapest út 3.

vkik@veszpremikamara.hu

Tel.: 88/429-008

www.veszpremikamara.hu


     

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

8900 Zalaegerszeg, Petfi u. 24.

zmkik@zmkik.hu

Tel.: 92/550-514

www.zmkik.hu

+

Törvényi háttér

  • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrl

  • 2011. évi CXC. törvény a köznevelésrl

  • 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésnek támogatásáról

  • 280/2011. kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történelszámolásánál figyelembe vehetgyakorlati képzési normatívák mértékérl és a csökkenttétel számításáról

  • 4/2002. OM rendelet az iskolarendszerszakképzésben részt vevtanulók juttatásairól

  • 328/2009. kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról

  • 150/2012. kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékrl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérl

  • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsoktatásról

  • 2001. évi CI. törvény a felnttképzésrl

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérl

  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrl

  • 1995. évi. LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérl

  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Kapcsolat

További információ: NMH_dualis@lab.hu

Kövess minket, vagy iratkozz fel hírlevelünkre,
hogy semmiről ne maradj le
  • facebook

    Lájkolj minket!
  • Youtube

    Nézz minket!
  • RSS

    Tapadj ránk!
    Feliratkozás
  • Google+

    Ajánlj minket!