Ettől függ, hogy szakmával lesz-e munkája

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) évente megismételt kérdőíves felmérésben 2009 és 2012 között több, mint 10 000 olyan fiatal pályáját követte, akik szakiskolában vagy szakközépiskolában szereztek szakmát – írja a Portfolio.hu.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit leginkább az javítja, ha olyan szakmát tanultak, amely megfelel érdeklődési körüknek, és amivel később is szívesen foglalkoznának. A megfelelő szakmát tanultak 48 százaléka, míg a nem megfelelő szakmát végzetteknek csak 33 százaléka dolgozott a kérdezés időpontjában. Azaz nagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük azoknak, akik érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelőbb szakmát szereztek.

 

Ettől is függ, el tud-e majd helyezkedni a gyerek

 

 

A gyakorlati képzést külső cégnél elvégzők - a cégekkel tanulószerződést kötők - is könnyebben tudnak elhelyezkedni. Azok közül, akik csak az iskolai tanműhelyben végezték gyakorlati képzésüket, 41 százalék talált munkát 9 hónap alatt, ez az arány a külső céghez járók körében 46 százalék, a mindkét helyre járók között pedig 49 százalék. A jó szakiskolai tanulmányi eredménnyel rendelkezők is jobb esélyekkel indulnak álláskereséskor: a munkába álltak tanulmányi eredményének átlaga 3,68, a többieké pedig csak 3,60 volt.


Ettől is függ, el tud-e majd helyezkedni a gyerek

 

Nem mindegy a családi háttér és érdeklődés

 

Emellett a férfiaknak és a gépészeti szakmát tanultaknak is nagyobb esélyük van a 9 hónapon belüli elhelyezkedésre. A gazdasági válság óta egyre nehezebb munkaerőpiaci helyzet 2009 után azonban minden évben rontotta a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit.

A munkanélküliségi kockázat esetében jelentős a családi háttér hatása: az alacsony végzettségű és a munkanélküli apák gyermekei gyakrabban válnak munkanélkülivé. Az érdeklődési körüknek megfelelő szakmát végzettek körében alacsonyabb (23 százalék) a munkanélküliség, mint azok között, akik nem szívesen foglalkoznának a jövőben a megelőző évben szerzett szakmájukkal (28 százalék, lásd fenti ábra).

A munkanélküliségi kockázatot a továbbtanulási ambíciók és az idegen nyelv ismerete is csökkentik. Az idegen nyelvtudással bírók 21 százaléka volt munkanélküli a kérdezés időpontjában, míg a csak magyarul tudók között ez az adat 30 százalék volt. Az érettségi megszerzése is csökkenti a munkanélküliség esélyét: az érettségizettek 18 százaléka számolt be munkanélküliségről, a csak szakképzettséggel rendelkezőknek viszont 25 százaléka.

Emellett a tanulószerződéses tanulók ritkábban válnak munkanélkülivé: a csak iskolai tanműhelybe járók között 32 százalékot tett ki a munkanélküliek aránya a kérdezések időpontjában, míg a külső céghez járók körében 24 százaléknak, a mindkét lehetőséget megragadók között pedig 22 százaléknak nem volt munkája.


forrás: index.hu

Vissza

Kapcsolat

További információ: NMH_dualis@lab.hu

Kövess minket, vagy iratkozz fel hírlevelünkre,
hogy semmiről ne maradj le
  • facebook

    Lájkolj minket!
  • Youtube

    Nézz minket!
  • RSS

    Tapadj ránk!
    Feliratkozás
  • Google+

    Ajánlj minket!